IRISH RED SETTER WORKING STYLE / A VÖRÖS ÍR SZETTER MUNKA STÍLUSA
(Vörös Ír Szetter Klub, by the Irish Red Setter Club)
As Irish Setters were originally bred as partridge and grouse dogs, their style of hunting these birds may be taken as the norm.
In their quest there must be an intensity that gives purpose to the hunt for game. The concentration on the job at hand should be evident in every stride and movement. The co-operation with the handler is part of that concentration and should not interfere with the quest for game.
In the gallop the head is carried above the line of the back, the line of the muzzle always parallel to the ground. The gallop is fast, flowing, free of obvious effort. The line of the back remains as close to horizontal as possible, due to the harmonious interaction of front and back legs. As the body of the Irish Setter is close to being square, the galloping dog appears relatively high over the ground.
The tail is carried in the line of the back, tending downwards and should not be above the back line. Some tail action is acceptable, but the more serious hunters use their tails little, except for balance on their turns.
On finding game Irish Setters shorten, taking a few tight casts in the cone of the scent before drawing forward to set. From once they wind game to the set, some tail action is seen. The body lowers at the back and stays high at the shoulder and head as they sift the wind for the exact location of their birds. The ears are expressive, being well up and forward on the head as they approach game.
Standing or crouched setting are normal attitudes. The set is intense and rigid, full of energy and concentration, crouched in bare ground or on a surprise point and as a fixed extension of its form in drawing game where the vegetation is relatively high, the placement of the feet controlling and balancing the tense and immobile body. The head is held well up, eyes fierce, ears high, forward and expressive, the tail rigid, bristling with the passion of the find, arched under the line of the back or in its line.
The attitude in roading must be very intense and concentrated. The head remains well up in the air to control the film of scent, muzzle parallel to the ground, the shoulder blades exposed over the line of the back and the tail carried rigidly, arched towards the earth. Any tendency towards stickiness is a grave fault.
Irish Setters are fast, wide rangers. They use the ground with intelligence and precision, breaking their casts as the check the wind for the faintest taint of game. Should it be unfounded they resume their cast with urgency. The depth between the casts should be moderately open, depending on the conditions of the day.
Minthogy eredetileg az Ír Szettert fogoly és fajd vadászatára tenyésztették ki, ezen madarak vadászatának stílusát kell normának tekinteni.
A keresés olyan intenzitású kell legyen, ami megfelel a célnak, hogy a vad terítékre kerüljön. Minden lépésnek és mozdulatnak a munkára való koncentrációt kell tükröznie. A vezetővel való együttműködés része a koncentrációnak és nem gátolhatja a vad keresését.
Vágtában a fej a hátvonal felett helyezkedik el és a fang vonala párhuzamos a talajjal. Mozgása gyors és gördülékeny, mentes minden nyilvánvaló erőlködéstől. A hátvonal mindig a lehető legközelebb áll a vízszinteshez az első és hátsó lábak harmonikus együttműködése miatt. Minthogy az Ír Szetter teste közelít a négyzetalakhoz, a vágta magasan a föld felettinek tűnik.
A farkat a hát vonalában hordja, mely lefelé irányul, nem emelkedhet a hátvonal fölé. Némi farokmozgás elfogadott, de komoly vadászok keveset használják a farkukat, kivéve forduláskor az egyensúly megtartására.
A vad észlelésekor az Ír Szetter keresése lerövidül, szűk fordulókat téve a szagtölcsérben, mielőtt ráhúzna a vadra, hogy álljon. A vad szagának észlelésétől némi farokmozgás látható. A test hátulsó része leereszkedik, a váll és fej magas marad, hogy átelemezze a szelet a madár pontos helyének megtalálása érdekében. A fülek nagyon kifejezőek, magasra és előre húzódnak a fejen, ahogy közeledik a vadhoz.
Mind az álló, mind a kuporodott testtartás normális a vad jelzésére. A jelzés intenzív és merev, energiával és koncentrációval teli. Alacsony növényzetben vagy hirtelen állásnál összekuporodik, vadra történő húzásnál vagy magasabb növényzetben a testhelyzet fixen elnyújtott, a lábak úgy helyeződnek, hogy a mozdulatlan, kifeszített testet egyensúlyban tartsák. A fej jól fent tartott, a szemek szenvedélyt tükröznek, a fülek magasak, előre helyezkednek és kifejezőek, a farok merev, a találat szenvedélyétől borzolt és a háttal egy vonalban vagy alatta ívelődik.
A húzás intenzív és koncentrált. A fej jó magasan marad a levegőben, hogy ellenőrizni tudja a szagcsóvákat, a fang párhuzamos a földdel, a lapockák élesen kitűnnek a hátvonal felett, a farok mereven tartott, a föld felé irányul. A húzás megtagadása súlyos hiba.
Az Ír Szetterek gyorsan és szélesen keresnek. Pontosan és okosan járják át a területet és azonnal megszakítják a haladást a legenyhébb vadszag észlelésekor. Amennyiben az észlelés nem megalapozott, azonnal tovább folytatják keresést. A fordulók mélysége mérsékelten nyitott, az adott nap függvényében változik.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
